2023. évi LII.tv 77. § [Munkarend]

 

(1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

a) vezetőre kötetlen,

b) pedagógusra részben kötetlen,

c) nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben foglalkoztatott pedagógusra kötött munkarend irányadó.

(2) Kötetlen munkarendben a vezető a munkaideje felhasználását és beosztását, az előírt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

(3) Részben kötetlen munkarendben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kötött munkaidő feletti munkaidő-részt maga oszthatja be (a továbbiakban: szabad felhasználású munkaidő), a munkaidő 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti részét a munkáltató osztja be.

(4) A kötött munkarendben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók munkaidejét a munkáltató osztja be.

Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, kirándulások, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülőkkel történő programok, stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése utáni időszakra is eshet. A kötött és kötetlen munkaidő alatt végzendő teendők besorolásának szabályzata a mellékletben található.

 

Az alkalmazottak távolmaradása, rendkívüli távolmaradás

Az intézményben a munkaidő beosztásáért, nyilvántartásáért és a szabadság nyilvántartásért az székhelyen az óvodaigazgató, telephelyen az óvodaigazgató-helyettes a felelős. Ők összegzik és adják le a könyvelésre havi szinten a dolgozók távolmaradási és többletmunkáért járó kimutatását, őrzik meg arról a nyilvántartást. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a jelenléti ív biztosítja, melyet székhelyen az óvodaigazgató, telephelyen az óvodaigazgató-helyettes vezet.

A dolgozó munkaidő beosztását a közvetlen felettesének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti el.

Nyitás előtt és zárás után a munkavállaló a részére készített munkaidő beosztásnak megfelelően tartózkodhat az épületben munkavégzés céljából.

Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben, óvodaigazgatói engedéllyel hagyhatják el az intézményt.

A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az adott épület vezetőjének, hogy az a helyettesítésről intézkedhessen.

A dolgozók évi rendes szabadságát a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően kell kiadni.

A szabadságolási terv alapján az igazgató az óvodaigazgató-helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot.

A fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az óvodaigazgató jogosult.

 

Próbaidő

 

A kinevezésben, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésekor 3 hónap próbaidő megállapítása kötelező. Kijelölés nélkül a 3 hónap próbaidő a törvényes. A próbaidő alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vagy köznevelési dolgozó jogviszonyt bármelyik fél, azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti.

 

 

 

Gyakornoki idő

 

Gyakornoki időként a köznevelési foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornoki időt kinevezéskor kell előírni, a szakmai vezető személyét is ekkor kell a gyakornokkal közölni.

 

IV/5. Szülői Szervezet

A Szülői Szervezet

 

Az óvoda, a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői képviseletet működtet.

 

Az óvodában a szülői szervezet véleményét ki kell kérni azon szabályozási területeknél, amelyeknél a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló rendelet arra egyetértési vagy véleményezési jogot biztosít. A dokumentumokról történő tájékoztatással kapcsolatos szabályozáshoz és a munkatervben a gyermekeket érintő programokat illetően szintén a rendelet biztosít jogot.

 

A Szülői szervezet

 

-        figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét

-        bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet,

-        képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában,

-        nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti.

 

Az óvodai Szülői szervezete döntési jogot gyakorol:

-        a saját működési rendjében,

-        tisztségviselőinek megválasztásában.

 

A szülői szervezet számára további jogok, kötelezettség megállapítása

 

Képviseli a szülőket és a gyermekeket a törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztathatja a nevelőtestületet és a fenntartót.

 

A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvodaigazgatótól, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Gyermekek nagyobb csoportjának tartjuk a gyermekek összlétszámának legalább 1/3-át érintő kérdéseket.

 

A Szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését.

 

Az óvodai Szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, véleményezze az óvoda tevékenységének eredményességét.

 

A Szülői Szervezet döntéseit és határozatait – jogszabályokban meghatározott kivétellel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 

 

A szavazatok egyenlősége esetén a Szülői Szervezet vezetője dönt.

 

A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába – irattárába – kerülnek határozati formában. 

 

A Szülői Szervezet határozatait SZSZ/év.hónap.nap. jelöléssel látják el.

 

A Szülői Szervezet megalakulásánál a székhely és telephely óvoda egy óvodának tekintendő.

 

Rendkívüli eljárásrend:

 

A Szülői szervezet ülését skypon, egyéb más elektronikus kapcsolat útján tartja meg, a személyes megjelenés mellőzésével. Az így megtartott ülésen, az azon részt vevők jól hallható igennel, jelzik jelenlétüket, melyet a jegyzőkönyvvezető rögzít. Ezzel a jelenléti ívek aláírására nincs szükség. Határozathozatalnál, ugyan csak jól hallható igen, vagy nem, vagy tartózkodom kifejezéssel szavaz.

 

IV/6. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásárokat.

 

Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak az óvodaigazgató engedélyével lehetséges. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodaigazgató engedélyével lehet az óvodából elvinni.

 

A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják.

 

Az óvoda helyiségeinek használói felelősek:

-        az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,

-        az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-        az energiával és a szükséges anyagokkal való takarékoskodásért,

-        a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

-        az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

 

A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és figyelmet megtartani.

A mobil telefon használata munkaidőben korlátozott, nem zavarhatja a munkavégzést! A dolgozók a gyermekcsoportban a saját mobiltelefonjukat nem használhatják!

 

 

 

 

Az óvoda egész területén tilos a dohányzás!

 

Az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos!

 

A teljes leltárkészletért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka azonos mértékben felelősek.

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt a közvetlen felettesének jelenteni. Aki betörést észlel, haladéktalanul köteles értesíteni a rendőrséget az igazgatót. A rendőrség megérkezéséig az épületbe senki sem léphet be.

 

Az épület használati rendje

 

A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épületre zászlót kell kitűzni.

 

Az óvodaépület nyitását és zárását bármely az óvodában alkalmazott munkavállaló időbeosztásának megfelelőn végezheti.

Aki zárja az épületet, az köteles ellenőrizni az alábbiakat:

-        közlekedési utak szabadon hagyását

-        az elektromos berendezések kikapcsolt állapotát

-        az ablakok zárt állapotát

 

Az utolsóként távozó dolgozó felelős az épület bezárásáért.

 

Az udvar használati rendje

Az óvoda udvarán az óvodás gyermekek csak óvodai dolgozó felügyelete mellett tartózkodhatnak /az ott lévő játékokat, létesítményeket csak felügyelettel használhatják/. Az óvoda udvara nem nyilvános játszótér, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek nem használhatják! Ez alól kivételt képeznek az intézmény által szervezett családi rendezvények időtartamai, melyek érintik az adott épületrészt, udvarrészt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. I.               Intézményi szintű óvodai ünnepek és egyéb programok tervezett tartalmai és időpontjai

 

 

Ezen felül:

• Csoporton belül a gyermekek közös születésnapi, névnapi köszöntése.
• Népi hagyományok ápolása (jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése).
• Világnapok megünneplése.
• Nemzeti hagyományok ápolása.

• Egyéb ünnepek a kialakult hagyományok szerint.

 

 

 

1. II.            Intézmény látogathatósága (fotózás rendje)

Fotózás rendje

A gyermekekről készített fotókat az óvoda honlapjára csak és kizárólag a szülő írásbeli hozzájárulása mellett tehetjük fel. A szülők az óvodai rendezvényeken, óvodán kívüli óvoda által szervezett programok alatt készült fotókat csak a fotókon szereplők beleegyező nyilatkozata mellett oszthatják meg.

 

VI/1. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

 

Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitvatartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében külön nyomógombos vagy rácsukható retesszel vannak felszerelve.

 

VI/2. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat

 

az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely

• a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint az épületből távozásához szükséges (maximum 10 perc),
• a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges (maximum 10 perc).

 

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott eseményekre, melyekre meghívót kapott.

 

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

• a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe,
• minden más személy.

 

Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt a helyi óvodaigazgatóhoz kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését. A feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodaigazgatóhoz irányítja át. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodaigazgatóval való egyeztetés szerint történik. A fenntartó kuratóriumi elnöke, valamint az alapítvány főtanácsadója előzetes bejelentkezés nélkül, bármikor látogathatja az intézményeket.

 

Az óvodai csoportok és tevékenységek látogatását más személyek részére az óvodaigazgató engedélyezi.

 

VI/3. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai:

 

Belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodaigazgatónak, óvodaigazgató-helyettesnek. Benntartózkodásuk, tevékenységük óvodavezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét.

Engedély esetén a benntartózkodás az óvodaigazgató által jelölt helyiségben történik.

A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet.

 

VI/4. Külön foglalkozások és egyéb tevékenységek rendje

 

Az óvodában, vállalkozás formájában olyan foglakozásokat engedélyezünk 15 óra után, melyek a gyermekek fejlődését szolgálják /mozgás, néptánc, torna, sakk, foci stb./

 

Az óvodai nevelésen felül folyó foglalkozásokhoz kijelölt szobák állnak rendelkezésre, melyek a délután megüresedtek, valamint a tornaszoba.

 

A csoportszoba használatáért, a gyermekek felügyeletéért és biztonságáért a foglalkozást tartó szakember felel. Az ő feladata a gyermekek átvétele, foglalkozás után átadása a szülők felé és a csoportban dolgozó óvodapedagógus vagy pedagógiai asszisztens felé jelezni, hogy a gyermek kísérővel távozott. Írásban tájékoztatja a szülőket, ha bármi változás is történik a foglalkozásokkal kapcsolatosan.

 

A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai:

• a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja,
• tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség,

 

A délutáni foglalkozásokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal.

 

 

1. III.         Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei, az óvodai jogviszony megszűnése

 

VII/1. A gyermekek óvodai felvétele:

 

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.  Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított féléven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A beiratkozás rendje: 

 

• A beiratkozás az intézménybe folyamatos
• A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása szeptember 01-től folyamatosan történik. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
• A beiratkozás során a szülőt tájékoztatni kell óvoda pedagógiai rendszeréről
• A beiratkozást követően a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életébe: óvodalátogatás
• A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni. 
• A gyermekek személyiség jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos. Az adatvédelmet az „Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat” tartalmazza (az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza)
• Az óvodai átvétel: A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. A feltételek teljesülését igazoló iratok másolatát -amennyiben az igazoló iratról jogszabályi felhatalmazás alapján másolat készíthető-, vagy a bemutatott -szemrevételezett- iratok kigyűjtött és írásban rögzített adattartalmát az irattárazás szabályai szerint kell megőrizni.

 

Az óvoda Házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell, ennek tényét a csoportnaplóban, az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni. 

Az óvoda Házirendje olvasható: az intézmények irodáiban, valamint a fenntartó és az óvoda honlapján.

•  

VII/2. Nem magyar állampolgárságú gyermek felvétele

 

92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha

a) ^*  menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

c) ^*  a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik és huzamos tartózkodási jogosultsággal, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(3) ^*  A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár, ha megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tizennyolcadik életéve betöltése előtt megkezdett tanulmányok befejezéséig a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. ^* 

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott jogokat.

(5) ^*  A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő és a gyermek, a tanuló három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

(6) ^*  Az a nem magyar állampolgár, aki a köznevelésért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.

(7) ^*  Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)–(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik –, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény igazgatója a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.

(8) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott személyek óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához a köznevelésért felelős miniszter nevelési-oktatási programokat ad ki.

 

 

 

 

VII/3. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok: 

 

• Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
• A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.  Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

• A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében: 

a)      az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, 

b)      ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további

részvételét, melyet 2014. szeptember 01-től a Nevelési Tanácsadó dönt el

c) javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget –a Nevelési tanácsadó dönti el.

 

VII/4. A gyermek óvodai elhelyezésének megszűnik, ha

 

• a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, 
• 5 éven aluli óvodás gyermek esetében, amennyiben  - „A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodaigazgató, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel            alól,           
• ha       a          gyermek családi            körülményei,            képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.” –
• ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt naptól,
• a gyermeket felvették az általános iskolába,

 

Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda igazgatójátírásban értesíteni kell. 

 

VII/5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

 

A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező attól a nevelési évtől kezdődően, amikor augusztus 31-ig betöltik 3. életévüket!

 

 

Az óvodapedagógusok naponta vezetik a Felvételi és mulasztási naplót, jelenléti ívet. A gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és jelzik az óvodaigazgatónak, ha az igazolatlan hiányzás mértéke meghaladja a megengedett mértéket. Az óvodaigazgatója a Házirendben lefektetett szabályozásnak megfelelően intézkedik.

 

Lázas, fertőző betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus!

 

 

1. IV.         Szülők által fizetendő térítések

 

VIII/1. Az étkezési hozzájárulás befizetésének szabálya

 

A Köznevelési intézmény napi 4x étkezést biztosít. Jogszabályi előírás alapján a napi étkezés bruttó nyersanyag ára a szülőre hárítandó, melynek megfizetési határideje számla ellenében tárgyhó 05. A bruttó nyersanyag ár 09.-12. hónapokra, valamint 01.-07.  hónapokra átalány összegben számolt. A szülő kérésre, a szülő tudomásul veszi, hogy a bruttó nyersanyag ár összege a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza, a gyermeknek biztosított napi 4x ellátás elvihető az óvoda tálalókonyhájáról -saját ételszállító dobozban, amennyiben ez nem áll rendelkezésre az intézmény is biztosít szállító dobozt 200.- /doboz áron-, vagy rendelkezése alapján kiadható repetaként a többi gyermeknek.

Az étkezéssel összefüggő bruttó nyersanyag árváltozás a beszállító árváltozásától függ!

 

VIII/2. Óvodai jogviszony fenntartásának díja

 

2024. január 01. naptól a szülők felé óvodai jogviszony fenntartásának díja kerül felszámításra. A díjat egész évben (12 hónap, vagy addig, amíg az óvodai jogviszony tart) fizetendő. Az óvodai jogviszony fenntartásának díja bárminemű, a székhely óvodával és annak telephelyével összefüggő költségre, kiadásra fordítható. A befolyt összeg el nem költött része, könyvelésileg elkülönítetten, a következő gazdálkodási évre átvihető tartalék formájában. Az új díj egyszeri alkalommal beiratkozáskor is kötelezően fizetendő, azonban rendszeres, havi megfizetése csak a gyermek óvodai életének megkezdése napjától válik esedékessé. Az óvodai jogviszony fenntartásának díjával kapcsolatban, minden szülővel/gondviselővel megállapodást kell létrehozni.

 

1. V.            Gyermekek kísérete, egészségügyi felügyelet ellátás rendje

 

IX/1. A gyermekek kísérete

 

A gyermekek az óvoda épületéből az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése minden esetben 12 fő felett legalább három alkalmazottal történik.

 

IX/2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról című rendelet útmutatása alapján történik. A védőnő évente kétszer és szükség esetén folyamatos tisztasági szemlét tart a gyermekek körében. Az óvoda dolgozói kötelesek a védőnővel együttműködni, a gyermekek vizsgálatának idejét a gyermekek életrendjének megzavarása nélkül megszervezni, a védőnő nyugodt munkavégzését biztosítani.

 

Minden dolgozónak érvényes foglalkozásegészségügyi vizsgálattal kell rendelkeznie. Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát kérelmezi az igazgató az új dolgozó munkába állása előtt az intézménnyel szerződött foglalkozás egészégügyi ellátást nyújtó orvostól. Az időszakos alkalmassági vizsgálatokon való részvéttel az alkalmazott kötelessége. Az alkalmassági vizsgálat hiánya vagy negatív eredménye esetén a munkaviszony megszüntethető.

 

Az esetleges későbbi változást azonnal jelenti a munkavállaló azóvodaigazgatónak.

 

1. VI.         A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

 

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

 

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

• a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
• a tűzzel, a robbantással történő fenyegetés, stb.

 

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az igazgató dönt.

 

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még: az igazgatóhelyettes/tagintézmény-igazgatók.

 

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

• az intézmény óvodaigazgatóját,
• az intézmény fenntartóját,
• tűz esetén a tűzoltóságot (112),
• robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget (112),
• személyi sérülés esetén a mentőket (112),
• egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket (112), ha ezt az igazgató szükségesnek tartja.

 

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult helyettese utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található terv alapján kell elhagyniuk.

 

A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekcsoporthoz beosztott alkalmazott a felelős.

 

 

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

• Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó pedagógusnak a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
• A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.
• A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolnia!
• Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a tervben rögzítettek szerint történik.

 

Az óvodaigazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról
• a vízszerzési helyek szabaddá tételérő
• az elsősegélynyújtás megszervezéséről
• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

 

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a helyi vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

• a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
• a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról
• az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
• a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyérő
• az épület kiürítéséről.

 

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani!

 

Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben az óvoda alkalmazottai csak a fenntartó engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának.

 

A tűz és robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv” című dokumentum tartalmazza.

 

Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel. A Tűzvédelmi Szabályzatban és a Tűzriadó Tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.

 

A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv az épületek irodájában megtalálhatóak.

1. VII.       Kapcsolattartás rendje

 

XI/1. Vezetőségi tagok között:

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között az éves munkatervben jelzettek alapján folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat tartalmazza. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, a folyamatosság.

 

Az óvodaigazgató és az óvodaigazgató-helyettes a vezetői értekezleteken (általában havi egy alkalommal) beszámolnak: az óvodák működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

 

A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése.

 

Rendkívüli vezetői értekezletet az óvodaigazgató bármikor összehívhat.

 

XI/2. Vezetők és a pedagógusok között:

Az óvodaigazgató évente ötször nevelés nélküli munkanap alkalmával tájékoztatja a nevelőtestületet a törvényi változásokról, szükséges információkról. Előkészíti a véleményezést, a döntést igénylő ügyeket. Egyezteti a nevelőtestület álláspontját, megtervezi a következő lépéseket.

A vezetőségi tagok saját épületeikben szintén rendszeresen tartanak megbeszéléseket, melyen a Munkaterv további lépéseit egyeztetik, tervezik meg a jövőbeni munkát és a programok helyi megvalósításának módját.

Ezek a megbeszélések általában havonta vagy szükség szerint történnek.

 

XI/3. Vezetők és a NOKS dolgozók között:

 

A nevelési értekezleten a pedagógiai asszisztens kolléga is részt vesz, hiszen szerves része a pedagógiai folyamatoknak.

 

A vezetőségi tagok saját épületükben szintén tartanak megbeszélést a dajkákkal. Rendszerint a feladatvállalással és az munkaidő beosztással kapcsolatban.

Rendszeressége havonta vagy szükség szerint történik.

 

XI/4. Vezetők és a segítő alkalmazottak között:

 

A vezetők a kapcsolattartást általában munkakörhöz kapcsolódóan, egyéni formában gyakorolják, hiszen feladatának megvalósítása önálló területekre korlátozódik. Érintettség függvényében részt vesznek a NOKS megbeszéléseken, illetve az alkalmazotti értekezleteken is.

 

XI/5. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája

 

Az óvodai szintű Szülői szervezettel való együttműködés szervezése az óvodaigazgató feladata. A Szülői szervezet működésének feltételeiről az óvodaigazgató gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a Házirend is tartalmazza.

 

XI/6. Az óvodapedagógusok és a szülői közösség között:

 

Szükséges, hogy a szülők megismerjék az óvoda nevelési törekvéseit és programját.

 

A szülők jogos igénye, hogy a gyermekük óvodai életéről, képességei fejlődéséről rendszeres felvilágosítást kapjanak, ezért a szülők tájékoztatására kiemelt gondot fordítunk.

 

Kívánatos, hogy az óvodapedagógus jól ismerje a csoportjába járó gyerekek családi hátterét, valamint jó óvónő és szülő kapcsolat jöjjön létre, amely jelentős támogatást nyújthat a gyermekek nevelésében.

Mindezek érdekében a nevelési év során a munkatervben meghatározott számú szülői értekezletet tartunk és szükség szerint megbeszélést a szülőkkel.

 

XI/7. Az intézmény külső kapcsolatainak szabályozása

 

Az intézmény óvodaigazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenntartójával az Aranyló Napraforgó Alapítvánnyal. A megbeszéléseken alkalomszerűen a vezetőség tagjai is részt vesznek.

 

Ezen kívül feladatainak elvégzéséhez az intézmény a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az óvodába íratás, a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel: bölcsődével, óvodákkal, általános iskolával, pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel, speciális képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal, egészségügyi szolgálattal /orvos, védőnő/, gyermekjóléti szolgálattal. Az intézmény képviselete az óvodaigazgató jogköre és feladata.

 

A kapcsolattartás formái és módja:

• közös értekezletek,
• szakmai előadások, megbeszélések,
• módszertani bemutatók,
• intézményi rendezvények látogatása,
• esetmegbeszélések,
• hivatalos ügyintézés levélben, interneten vagy telefonon, stb.

 

XI/8. Óvoda- családi bölcsőde kapcsolata

 

Célunk: biztosítani a gyerekek számára a biztonságot, a nyugalmat, a folyamatosságot.

 

Feladataink: Lehetőség szerint meglátogatni leendő óvodásainkat a bölcsődei csoportjukban. venni a bölcsődei szülői értekezleteken.

 

XI/9. Óvoda- általános iskola

 

Az igazgató és az intézmény pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a szülők által igényelt és választott iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, az iskolai felvételi eljárás megismerése, az iskolai élet bemutatása.

 

Kapcsolattartó: igazgató, magasabb vezetők, pedagógusok, óvodapszichológus.

 

A kapcsolat formája:

• Kölcsönös látogatás, óvodások iskolával való ismerkedése.
• Gyermekek intézményváltását megkönnyítő segítségnyújtás.
• Szakmai fórumon való részvétel.

 

XI/10. Óvoda- gyermekorvos, védőnők, gyermekfogász, egészségügyi szolgáltatók

 

A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskolai-egészségügyi feladatokat végző szervezet az igazgatóval egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek esetében a közös cél érdekében együttműködés szükséges az egészségügyi ellátó szolgálat és az intézmény között. Védőoltások az óvodában nem adhatók be. Az iskolai beiratkozás előtti kötelező egészségügyi vizsgálatokat igény szerint az óvoda is megszervezi.

 

Kapcsolattartó: óvodaigazgató, óvodaigazgató-helyettes, óvodapedagógusok, (intézményi titkár).

 

Kapcsolattartás: egészségügyi vizsgálat, szűrés.

 

XI/11. Óvoda- Pedagógiai Szakszolgálatokkal és Szakértői Bizottságokkal való kapcsolattartás

 

A gyermekek fejlesztése, lemaradásuk javítása, magatartásproblémák csökkentése céljából és a zökkenőmentes beiskolázás biztosítása érdekében kapcsolatot tartunk fenn a szakszolgálatokkal, szakértői bizottságokkal.

 

Formája elsősorban eseti, mely kiterjed:

• a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény kérésére,
• az iskolai alkalmasság megállapítására,
• a gyerekek intézményben történő fejlesztésére, foglalkozására való instrukció kérése.

 

Az óvodaigazgató, az óvodapedagógusok, szükség szerint konzultációs kapcsolatot tart a Szakszolgálattal a vizsgálatra küldött vagy a fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.

 

Kapcsolattartó: óvodaigazgató, óvodaigazgató-helyettes

 

Kapcsolattartás formái: szervezett program esetében személyesen, telefonon, emailben.

 

 

Oldal: ANAÓ SZMSZ (3)2024.01.08.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - aranylonapraforgo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat