Elektronikusan aláírta :

Dr. Koruhely Péter

 1 -

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

Egységes szerkezetben a 2024. május 13. napi módosításokkal

 Alulírott Alapító attól a felismeréstől vezérelve, hogy támogassa a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányait, a Polgári Törvénykönyv alapján az alábbi alapítvány létrehozását határozom el:

4 Az Alapítvány célja:

A gyermek a testi és szellemi, lelki fejlődésének elősegítése. Családi bölcsődék, óvodák támogatása, amely a hét év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgálják, és magában foglalják a gyermekfelügyeletet, játszóház, bölcsődei, óvodai foglalkozás (képesség-, és készségfejlesztés, idegen nyelv oktatása) tevékenységeket, ezzel is segítve a gyermekek fejlődését, nem utolsósorban pedig a gyermekek szüleinek elhelyezkedését/visszatérését a munkaerőpiacra. Elsősorban az édesanyák munkaerőpiacon történő elhelyezkedését, és ezzel az alapítvány kifejezett jelleggel segíti a közhasznú tevékenységeket, mely a lentebb felsorolásra is kerül. Ezen körben a családsegítés és szociális tevékenység egyértelműen meghatározható, - az édesanya újbóli elhelyezkedésének pozitív hatása a család egységére vonatkozóan akár 4, 6, vagy 8 órás munkavégzés keretében, mely cél az alapítvány tevékenysége nélkül egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben érhető el.

A nevelés és oktatás terén a családi bölcsődék és óvodák által végzett aktív foglalkozások, melyek nem kizárólag a gyermek felügyeletében, megőrzésében nyilvánulnak meg, egyértelműen meghatározható a képességfejlesztés tevékenysége, mely körben nem kizárt a gyermekek esetleges idegen nyelvú oktatása is, mely a közoktatást szolgáló tevékenység egyértelmű megjelenési formája.

A családsegítés, nevelés, oktatás és képességfejlesztés keretein túl nyilvánvalóan a gyermek és ifjúságvédelem is szerepet kap a családi bölcsődék és óvodák támogatása körében, mely esetben az alapítvány célja nyilvánvalóan azon családi bölcsődék és óvodák támogatása, melyek tevékenységük során hangsúlyt fektetnek az előbb meghatározott gyermek-, és ifjúságvédelmi szerepre, mely esetben az adott intézmény a megőrzésen és képességfejlesztésen túl a gyermek fejlődése érdekében kapcsolatot tart a gyermek szüleivel, elősegíti a gyermek egészséges fëjlődését.

Az alapítvány célja továbbá a gyermekek napközbeni ellátása, családi bölcsődék, óvoda működtetése.

Az Alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

                  Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; Közfeladat: 2011, évi

CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 7. (l), 8.} (1) (4)

 szociális tevékenység, családsegítés; Közfeladat: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15. (2) b), 41. (1) (2) (3) a) b) c), Bölcsődei ellátás 42. (1) (2) (3) (4)  gyermek- és ifjúságvédelem; Közfeladat; 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 6. (4) (5) a) (6), 11. (l), 14.

 közoktatást szolgáló tevékenység; Közfeladat: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 7. (l), 8. (1) (4) 5 Az Alapítvány gazdálkodási rendje:

5.1 Az Alapítvány vagyona:

Az Alapítvány vagyona az Alapító által felajánlott 150.000.- Ft, azaz Egyszáz-ötvenezer forint, melyet Klampeczkiné Medgyes Barbara Gabriella alapító bocsát az Alapítvány rendelkezésére. Ezen összeget az Alapító az Alapítvány nevére megnyitandó bankszámlájára befizette.

Az Alapítvány céljainak megvalósítására induló vagyon, annak hozadékai, a közadakozásból befolyó összegek, valamint az Alapítvány bevételei (támogatások, vállalkozásból származó nyereség, stb.) felhasználhatók. Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredmény nem osztható fel. Az Alapítvány gazdálkodása során elért eredményét visszaforgathatja az Alapító Okiratban foglalt tevékenységekre. Az Alapítvány kuratóriuma az alapítványi vagyoni pályázat útján, egyéni elbírálás alapján, valamint céltevékenységeinek megvalósítására használhatja fel.

5.2 Az Alapítvány forrásai:

-  az alapítványi célra fordított vállalkozásokból származó eredmény

-  az alapítványokhoz csatlakozó felajánlása  az egyéb forrásból származó bevételek és az alapítványi célokat szolgáló kiadások különbözete

-  az Alapító további hozzájárulásai

- az államháztartás alrendszereiből, vagy más adományozótól közhasznú célra, vagy működési költségek fedezésére kapott támogatás, illetve adomány - a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel - egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

Az Alapítvány költségei:

-  a közhasznú tevékenység érdekében a felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

-  az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások kiadások)  a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfördítások kiadások)

A közhasznú szervezet a vezetői tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

- 3 -

A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékú hitelt nem vehet fel.

6        Az Alapítvány működési rendje:

6.1 Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi és külföldi tetmészetes és jogi személy bármikor csatlakozhat pénzbeli, vagy - a kuratórium egyetértésével - természetbeni hozzájárulásával, amennyiben  az Alapítvány Alapító Okiratában foglaltakat magára kötelezőnek fogadja el.

          Az Alapítvány vagyonát bármely módon gyarapíthatja           A kuratórium a csatlakozást elfogadja.

A devizában történő esetleges befizetésekre az Alapítvány külön devizaszámlát nyit.. Az alapítói vagyonhoz való csatlakozás nem jelenti egyúttal azt, hogy a csatlakozó befizetéseivel alapítói jogok gyakorlására jogosulttá válna.

6.2. Az Alapítvány köteles az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Tevékenységének és gazdálkodásának főbb adatai nyilvánosak, azokba bárki, a kuratórium elnökével előre egyeztetett időpontban betekinthet.

6.3 Az Alapítvány - amennyiben az a céljait nem veszélyezteti - közhasznú céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységeket is folytathat. Az induló vagyon és a gazdálkodás eredménye (kamat, befektetések, vállalkozások jövedelme) nem osztható fel, az csak az Alapítvány céljaira, az alapító okiratban meghatározott célokra fordítható. A fel nem használt és le nem kötött vagyont a mindenkori legkedvezőbb feltételeket nyújtó bankbetétben kell elhelyezni.

6.4 Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységeket nem folytathat, független a pártoktól. OrszággyĹílési képviselőjelöltet nem állíthat, és nem támogathat, politikai pártoktól nem fogadhat el, és azoknak nem adhat támogatást.

Az Alapítvány nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

6.5 Az Alapítvány, kezelő szerve a Kuratórium.

A Kuratórium tagjait az Alapító jelöli és nevezi ki határozatlan időtartamra. Ha a kuratórium tagja tevékenységével az alapítvány célja megvalósítását közvetlenül veszélyezteti, az a kuratóriumi tag megbízatásának lejárta előtt az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként új kuratóriumi tagot jelölhet ki.

Az Alapítvány Kuratóriuma - a hatályos jogszabályok és a jelen alapító okirat keretei között - meghatározott ügyrend szerint végzi a tevékenységét.

Az Alapítvány biztosítja a Kuratórium működéséhez legszükségesebb személyi és tárgyi feltételek anyagi fedezetét.

Vezető tisztségviseló az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 7 A Kuratórium:

A Kuratórium az Alapítvány legfőbb szerve. A Kuratórium három tagból áll.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek a hozzátartozója a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2)              Nem minősül előnynek a közhasznú szervezeti cél szerinti juttatásai keretében bárki sáltal megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3)              Nem lehet a felügyelő szerv elnöke, vagy tagja, illetve a könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke, vagy tagja (ide nem értve az alapítvány legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
2. a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. 
   a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásból nem részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
4. az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet, vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig

a)            amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó-, és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)           amellyel szemben az állami adó-, és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó-, és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzlet-lezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó-, és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntettet előéletéhez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységét folyató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.

Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

A kuratórium tagjait a kifejtett tevékenységük arányában tevékenységiikért díjazás illeti meg, melynem maximális mértéke nem lehet nagyobb, mint a mindenkori minimálbér ötszörös összege.

A Kuratórium elnöke munkaviszonyt létesíthet, vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerződést köthet.

Az Alapítvány működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat az elnök, vagy az általa kijelölt személy látja el.

A Kuratórium működésének részletes szabályait maga határozza meg.

A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülést tart.

Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

Szabó Ágnes. szám alatti lakos

Somogyi Orsolya szám alatti lakos

Csorba Zsuzsanna szám alatti lakos.

A Kuratórium tagjai kijelentik, hogy velük szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

Az Alapítvány Kuratóriumának az elnöke:

Szabó Ágnes szám alatti lakos

Az alapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli. Az Alapítvány cégjegyzése akként történik, hogy a Kuratórium elnöke, a kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégszöveg alá nevét önállóan írja és az Alapítvány bélyegzőlenyomatával látja el, valamint az elektronikus beadványokat teljes bizonyító erejĺí aláírással (e-szignó) látja Az Alapítvány vagyona feletti utalványozás joga, összeghatár nélkül a Kuratórium elnökének önállóan van. Ötmillió forintig az elnök által egyedi estre írásban felhatalmazott személy is jogosult.

8        A Kuratórium működési rendje:

8.1       A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 az Alapítvány vagyonának kezelése, amely kiterjed minden olyan intézkedésre, amely a vagyon használatát, hasznosítását, megőrzését és gyarapítását segíti elő.

 Dönt az Alapítványhoz csatlakozási ajánlat elfogadásáról. Amennyiben a csatlakozási ajánlat feltételei az alapítványi célok kiegészítését, a kedvezményezetteknek körének kiszélesítését eredményezné, az ajánlatot kizárólag abban az esetben fogadhatja el, ha az az eredeti célokat nem sérti, vagy veszélyezteti. Az ajánlat elfogadását az elnök írja alá.

                   Az alapítványi javak felhasználásának mértékéről és sorrendjéről döntés.

                  Az éves beszámoló elfogadása.

                  A közhasznúsági melléklet elfogadása, melybe bárki betekinthet.

 Az alapítvány és a fenntartásában működő intézmények működéséhez szükséges támogatási szerződéseket a kuratórium bármely tagja önállóan aláírhatja.

8.2       A Kuratórium tagjait az elnök - a napirendi pontok közlésével - legalább kettő nappal korábban szóbeli közléssel, telefonon keresztül hívja össze. Az összehívás tényét a Kuratórium elnöke feljegyzés készítésével igazolja, melyet a megtartandó ülésen a Kuratórium jelen lévő tagjai láttamoznak.

                  Az ülések nyilvánosak.

 A Kuratórium szavazóképes, ha a tagok egyszerű többsége megjelent. Ebben az esetben azonban határozatot csak egyező akarattal hozhat.

 Amennyiben a Kuratórium nem határozatképes, az elnök a megismételt ülést legalább 8 napon túl, de 30 napon belül - azonos napirendi pontokkal - ismételten összehívja. A megismételt kuratóriumi ülés határozatképes, ha a tagok egyszerű többsége  megjelent. Azonban ebben az esetben is határozatot csak egyező akarattal hozhat.

 A döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához háromnegyedes szavazati arány szükséges.

 A Kuratórium határozatainak végrehajtása, az Alapítvány működtetése a Kuratórium ülései között az elnök feladata.

 A Kuratórium bármely tagja jogosult a Kuratórium elnökénél írásban az ok megjelölésével kezdeményezni az Alapítvány Kuratóriumának összehívását. A tagokat - a napirend pontos megjelölésével - írásban, a gyűlés időpontját megelőzően 10 nappal értesíteni kell.

 A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet valamennyi jelenlévő tagja aláír. A Kuratórium elnőke nyilvántartást vezet a kuratórium határozatairól. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szavazás idejét, helyét, módját, a szavazatok arányát (a nemmel szavazók név szerinti felsorolását), a döntés tartalmát. A határozatokról az érintett személyeket 15 napon belül írásban kell értesíteni. A határozatok nyilvánosak.

 A Kuratórium elnöke intézkedik, hogy a Kuratórium határozatai és közhasznúsági melléklete az alapítvány honlapján közlemény formájában közzétételre kerüljön. A Kuratórium elnöke minden év május hó 30. napjáig köteles beszámolni a Kuratóriumnak az előző évben végzett tevékenységről.

 A Kuratórium elnöke minden hónap első hétfőjén fogadóórát tart. A fogadóóra időpontját, az Alapítvány működésének, szolgáltatásainak igénybevételi módját évente egy alkalommal az alapítvány honlapján közlemény formájában közzéteszi. A fogadóórán lehetőséget biztosít arra, hogy a keletkezett iratokba bárki betekinthessen.

9        Az Alapító alapítói jogainak gyakorlására cselekvőképességének elveszítése, vagy halála esetén - Szabó Gábor szám alatti lakost jelöli.

10     A Felügyelő Bizottság:

10.1    Az Alapítvány felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A felügyelő bizottság tagjait az Alapító kéri fel határozatlan időre. A felügyelő bizottság tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.

A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelő bizottság tagjai:

 Peller-Varga Csilla felügyelő bizottsági elnök  dr. Máténé Csabai Emőke,  Szász Gyöngyvér

10.2    A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek.

A felügyelő bizottság tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

10.3    A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg - amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal -, és a szerint működik.

A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Az ülések összehívását a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell.

A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább két tag az ülésen jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést azonos napirendi pontokkal legalább 8 napos időközzel kell kitűzni. A felügyelő bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel - két tag jelenléte esetén egyhangú - nyílt szavazással hozza.

A felügyelő bizottság ülései általában nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait sorszámozza.

10.4    A jegyzőkönyv tartalmazza: ülés helyét, idejét, a jelenlevő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

A      felügyelő bizottság bármely tagia jogosult a jegyzőkönyvbe foglaltatni - neve feltüntetése mellett - a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

10.5    A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A      felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet, vezető szervnek ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

10.6    A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak