ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

5. A Pedagógiai Program tevékenységformái

 

5.1. Játék

 

Programunk jellegéből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a kisgyermek alapvető pszichikai szükségleteinek kielégítésére, a SZABAD JÁTÉK-ra, figyelembe véve annak feszültségoldó, önértékelés kialakulását elősegítő képességfejlesztő és személyiség formáló hatását.

 

Mi a játék?

• Sokrétű, összetett viselkedés.
• Életmódot, életformát, elsődleges életkategóriát értünk rajta.
• Szabad akaratból, külső kényszer nélkül jön létre.
• Nem az eredmény, a teljesítmény, hanem maga a folyamat a fontos.
•  A gyermek a játékba viszi bele belső történéseit, érzelmeit, vágyait.
• Az igazán jó játék kialakulásának fontos feltétele, motiváló ereje maga a pedagógus játék iránti fogékonysága, játékra való hajlama, humorérzéke, rugalmassága.

 

A játék a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetre épül, abból táplálkozik, azt hívja életre.

 

A kisgyermekek számára minden a játékon keresztül közelíthető meg, minden, amit csinál, elsősorban játék. Ebből következik, hogy könnyű megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek a környezeti nevelés szempontjából is értékesek.

 

Játék közben természetesen fejlődnek a gyermekek azon értelmi és testi képességei, melyek szükségesek a környezeti nevelés követelményeinek megvalósításához.

 

Az egészségesen fejlődő, kiegyensúlyozott gyermek játéka ötletgazdag, elmélyült, nyugodt, örömteli, melyben kellemes élményeit újra átélheti, félelmei, elfojtott indulatai oldódhatnak, vágyai beteljesülhetnek.

Ezért a gyermek számára a világ megismerésének alapvető formája.

 

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

• A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (hely, idő, eszköz, légkör, élmény).
• A gyermekkorban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének fokozása, a gyermekek egyéni sajátosságainak, igényeinek figyelembevételével.
• Különböző fejlettségű gyermekek együtt játszásának segítése.
• A gyermek beszédkészségének fejlesztése a játék szituációkban.
• A játék sokoldalú fejlesztő hatásának tudatos kihasználása.
• A gyermekek fejlődésének nyomon követése (Fejlődési Napló)
• Szükség és igény szerint az együttjátszás jelentőségének felmérése, támogató, serkentő, ösztönző modell nyújtása.

 

 

• A csoportban csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt és az elképzelések valóra válását.
• Tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermek újra és újra a játékban átélhesse.
• Segítsen a szülőknek a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő játékfajták és eszközök kiválasztásában.
• Tartsa be a játékirányítás elveit (önkéntesség, egyéni bánásmód, irányítás módjai...).

 

Játékfajták:

 

Gyakorló játék

• Kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker.
• Nagymozgások fejlesztése.
• Percepciófejlesztés.
• Az újszerű cselekvés ismételgetése örömforrás.
• Szem-kéz koordináció fejlesztése.
• Lehet: mozgásos, manipulációs,verbális, akusztikus.
• Általa lehetővé válik anyagok tulajdonságainak megismerésére (felület, szín, forma, nagyság).
• Szem – kéz koordinációt, finom motorikai fejlődést biztosít.
• A testséma és percepció fejlődés alapja.

 

Konstruktív vagy építőjátékok

Ezen tevékenység során a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak valamit. Eleinte ez spontán történik, majd az eredmény átgondolt, megtervezett, céllal végzett építés lesz.

 

• Átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása.
• Tanulja, tapasztalja a rész-egész viszonyát.
• Megfigyelő-képessége, gondolkodása fejlődik a modellkészítés során.
• Matematikai ismereteket szerez.
• Fejlődik a szem-kéz koordinációja.
• Fejlődik percepciója.
• Fejlődik verbális kifejező-képessége.

 

Szituációs – Szimbolikus – Szerepjáték

• Nagyon gazdag tárháza van.
• Tapasztalat, ismeret, elképzelés, érzelem ötvöződik benne.
• Kezdeményezőkészség, önkéntesség, önállóság fejlődik általa.
• A szabad választás lehetőségét biztosítja.
• Szocializációs szerep fejlődésében nagy jelentőségű.
• Kommunikációs készség fejlesztéséhez elsődleges játékforma.
• Eközben a szervező készség előtérbe kerül.
• Alapvető erkölcsi értékek és az együttélés szabályainak rögzítésére alkalmas.
• A gyermekek a vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra fontos mozzanatait.
• Konfliktus feloldó hatású.

 

Szabályjátékok

Felölelik a teljes játékkört a maga mozgásosságával, az észlelést igénylő képi kultúrájával és teljes értelmi rendszerével.

• Érzelmeket tanul, megtanulja indulatait fékezni.
• Megtanulja a siker- és kudarctűrést.
• Helyes magatartásformákat sajátít el.
• Fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata.
• A szabályok betartása fejleszti önuralmát.
• Fejlődik logikus gondolkodása.
• Fejlődik észlelése.

 

Barkácsolás

Mindig a játék igényéből indul ki, kötetlen. Soha nem öncélú. Az elkészített eszközöknek mindig van funkciója.

l  Alapja a gyűjtő munka.

l  Beépítik a játékba, de lehet játékjavítás, - készítés is az indíték.

l  Széleskörű ismereteket ad az anyagokról, eszközökről.

l  Manuális készség fejleszthető általa.

 

Dramatizálás, bábozás

A bábozás a gyermek belső világának legkifejezőbb eszköze. Ezáltal eleveníti fel tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit.

 

A dramatizálás szoros összefüggésben áll a bábozással. Dramatizáláskor a gyermek saját, vagy irodalmi élményeit játssza el kötetlen módon. Ezek az élmények érzelmileg ragadják meg a gyermeket és hatnak rá. 

• Saját vagy irodalmi élmények eljátszása.
• Érzelmek és esztétika hatja át.
• Jelentős az emlékezet, kreativitás, beszédkészség fejlődése.
• Speciális kar-, és kézmozgást igényel.
• Mozgás, mimika, gesztus megjelenítésére alkalmas.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Kirakók, memória, fűzős figurák, dominók, gyöngyfűző készlet, tükör, babakonyhai, babaszobai játékok, orvosi táska, szerszámok, babák, babakocsi, állatok, vonat szett, fa építőkocka, lego, duplo, papírtéglák, bábok, társasjátékok
• Udvari játék: mászóka, csúszda, homokozó, babaház, többfunkciós „vár”

 

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére

• A játék folyamán a gyermek kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó- segítő derűs, harmonikus, szeretetteljes személyiséggé válik.
• Alakuljon ki a szociális magatartást alakító modellkötés.

 

 

 

5.2. Verselés, mesélés

 

Célja a műveltség megalapozása, a gyermek személyiségének formálása, viselkedés-kultúrájának alakítása, morális érzékenységének fejlesztése, önismeretének mélyítése, a környező világ megismerésének segítése, a gyermeki világkép stabilizálása.

 

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

 

Feladata

 

• A gyermekek olvasóvá nevelése, hogy később igényük legyen a folyamatos ismeretszerzésre az őt körülvevő világról.
• A gyermekek belső, képi világának alakítása

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

• A gyermekre figyelő, szeretetteljes hangulat megteremtése, melyben érvényesül az együtt játszás öröme.
• Naponta mesélés, verselés, mondókázás valamint lehetőség biztosítása a gyermekek számára is.
• Irodalmi anyag színvonalas összeállítása, különös tekintettel a magyar népmesékre.
• Az irodalmi anyag tudatos, igényes, idő- és alkalomszerű összeállítása, évszakoknak megfelelő, környezet megismeréséhez, ill. tevékenységekhez csoportosíthatóan.
• A mesék kezdetben egyszerű, ritmikus ismétlődésekkel tűzdelt formáját váltsák fel a több szálon futó állatmesék, népmesék, történetek, népi játékok, közmondások, meseregények.
• A mese és vers anyagát a csoport életkori sajátosságainak megfelelően válogassa össze.
• A kisgyermekkorban kedvelt hagyományos formák - mondóka, verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás - lehetőségének folyamatos biztosítása.

A siker mindig a nevelő szövegtudásán, aktivitásán, kapcsolatteremtő képességén múlik.

• Minden korosztály nevelésében az ölbeli játékok alkalmazása, melyek a gyermekkel való kapcsolatteremtés eszközei is.,
• A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek, megfelelő arányának alkalmazása fő szempont.
• A szóbeliség és mozgás összekapcsolásának lehetővé tétele. Az irodalmi nevelés kulcskérdése, hogy az óvodában mindkét műfaj a szóbeliségben él és hat, pedig a vers: ősi formájában, énekelt, mozgással (tánccal) kísért szöveg.

Mondani, és csinálni kell kisgyerekeknek csak úgy érdekes.

• Az irodalmi élmények vizuális megjelenítésére minél több lehetőség biztosítása.
• Beszédfejlesztés, mely csak indirekt módon lehetséges, utánzásos alapon, játékon keresztül.
• Személyes példamutatás, kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek közötti párbeszéd ösztönözése.

Az óvodapedagógus szép beszédpéldájával, jó artikulációval, választékosan beszélő környezet biztosításával pozitívan befolyásolja a gyermek nyelvi fejlődését.

• Beszédproblémák esetén a háttér felderítése elsődleges feladat, majd szükség esetén speciális szakember segítségének kérése, szülői tájékoztatás mellett.
• A logopédussal jó együttműködés kialakítása, melynek során az érdekeltek pontosan ismerik saját és egymástól jól elkülöníthető, de azonos cél érdekében folyó feladataikat, munkamódszereiket.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök

 

• Bábok, ritmuseszközök, mesekönyvek.

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

 

• Szívesen ismételget verseket, rigmusokat, mondókákat, szólásokat, találós kérdéseket.
• Egyedül is vállalkozik az irodalmi anyag elmondására, újrajátszására.
• Örömmel várja a mindennapos mesehallgatást.
• Van kedvenc meséje, ismeri és visszaadja annak rövid tartalmát.
• Szívesen mesél, versel, mondókázik, bábozik, dramatizál önmaga és társai szórakoztatására.
• Tud meséket és történeteket kitalálni, azokat mozgásban megjeleníteni.
• Alakul mese tudata, megkülönbözteti a valóságot az elvonttól.

 

5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

Kodály a magyarság meghatározásaként a nyelvet és a zenét említi, harmadik fontos tényező mellettük a mozgás. Ezek a gondolatok számunkra is irányt szabnak, útmutatást adnak. A zene embert formáló ereje kihat az egész személyiségre.

A zenei nevelést már a születés előtt kell elkezdeni.

A saját néphagyományainkból való kiindulás mellett ügyelni kell arra, hogy csak művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga.

 

 

 

 

 

Célja

 

• Fogékonnyá tenni a gyermeket a szép befogadására, formálni ízlését, emberi magatartását.

 

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

• A dalanyag összeállításakor kísérje figyelemmel a mondókák, öl béli dalos játékok, rigmusok, a műdalok, zenehallgatás megfelelő arányát.
• A játék eredeti formáját, a dal szövegéhez kapcsolódó játékmozdulatokat a változatos térformákkal és mozgásanyaggal tartsa meg.
• A zenehallgatásnál elsősorban az élő dalolást, zenélést alkalmazza.
• Jelenjen meg a csoport életében a néptánc lépéseinek, zeneanyagának igényes – játékos tevékenykedése.

• Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek

• éneklési készség fejlesztése,
• hallásfejlesztés,
• ritmusérzék fejlesztés,
• a zene meghallgatására nevelés.

l  A zenei anyanyelv megalapozása.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök

 

• Síp, furulya, maracas, csuklócsörgő, csörgődob, kasztanyetta, triangulum, cintányér, ritmusfa

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• A tiszta éneklésre törekszik.
• Tud dalokat, dalos játékokat önállóan elkezdeni, megfelelő hangmagasságban, tempóban.
• Szívesen hallgatja az óvodapedagógus énekét és hangszer játékát.
• Tud kis eltérő zörej hangokat megkülönböztetni.
• Szívesen improvizál.
• Próbál érzelmeket kifejezni a zene segítségével, mozgással.
• Ismer 16 – 20 népi gyermekjátékdalt, 5 –6 műdalt, 4 –5 mondókát.

 

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

 

A rajzolás, mintázás, kézi munka, festés, az egész gyermekkort átölelő nevelési terület. A gyermek közvetlen környezetétől számtalan spontán és tervezett vizuális ingert kap, melynek hatására tapasztalatokban gazdagodik, fejlődik. Az őt körülvevő világról egyre pontosabb ismeretei lesznek, melyeket sokrétű ábrázoló tevékenysége során megelevenít, újraalkot. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

 Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.

Nevelésünkkel nagymértékben elősegítjük, hogy az egyszerű megjelenítésen kívül érzelmeit és a jelenségekhez való viszonyát is kifejezze.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

 

 

Célja

• A vizuális észlelés, érzékelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosodjon.
• Ébredjen fel a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel, technikáival való tevékenység vágya.
• Legyenek képesek a tárgyak térbeli kiterjedéseinek felismerésére, alakuljon tér-, forma-, szín-, arányérzékük.
• Formálódjon fantáziaviláguk.
• Fejlődjön alkotókészségük, ízlésük.
• Élményeik, elképzeléseik megjelenítésével egyéni módon tudják alkalmazni a képi kifejezés változatos eszközeit.
• Fejlődjön manuális készségük a különböző ábrázoló technikák elsajátításával.
• Alakuljon esztétikai érzékük, a szépség iránti vonzódásuk.

 

 

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyerekek képességeinek megfelelő, hozzáférhető, megfelelő minőségű eszközök biztosítása.
• Sokféle változatos tevékenykedtetés a nap bármely szakában.
• A technikák folyamatos gyakorlási lehetőségének biztosítása.
• Séma nélküli segítségnyújtás a tevékenység során.
• A gyermekek ízlésvilágának fejlődése érdekében esztétikus környezet kialakítása.
• A gyermekek esztétikum iránti fogékonyságának fejlesztése műalkotások segítségével.
• Finommotorika – szem – kéz koordináció fejlesztése.
• Kreativitás, alkotókészség, fantázia fejlesztése.
• A szülők ösztönzése az otthoni ábrázolási lehetőségek biztosítására, a gyermek munkáinak megbecsülése.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Különböző színes papírok, kartonok, filc, tű, fonal, gipszkiöntő formák, gyöngyök, gyurma, olló, ceruza, viaszkréta, festékek, ragasztók, ecsetek

 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

• Képalakításaiban egyéni módon jelezni tudja az elemi térviszonyokat.
• Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi kifejezés eszközeit.
• Színhasználatában érvényesíti kedvelt színeit.
• Formaábrázolása változatos, többnyire képes hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.
• Emberábrázolásaiban megjelennek a részformák, próbálkozik a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is.
• A közös munkák értékelése során saját műveivel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánít.
• Tud formákat mintázni elképzelései alapján és megfigyelései felhasználásával.
• Önállóan és csoport munkában is készít egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket.
• Fokozott önállósággal képes alkalmazni a megismert technikákat.
• Megjelenik a gyermekben az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség a természet szépségeiről, mű-, és népművészeti alkotásokról.
• Igényli a közös cselekvés keretében a rendezett, ízléses, esztétikus környezet észrevételét, óvását, alakítását.
• Eljut arra a szintre, hogy „művei” kifejezővé válik, megjelenik az érzelem kifejezése.

 

 

5.5. Mozgás

 

Az egészséges életmód kialakulásának egyik elengedhetetlen feltétele a mozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez.

 

Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. A mozgás öröm legyen a számukra, s ezt az örömforrást az egész nap folyamán biztosítanunk kell. A mozgáslehetőségek kötött és kötetlen formában valósulnak meg a játék során, az udvari életben, a mindennapos testnevelési, foglalkozásokon.

 

Célja

• Gyermekek mozgáskedvének fenntartása és fokozása.
• Testi képességeik fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség).
• Koordinációs képességek fejlesztése (egyensúlyérzék, téri tájékozódás, ritmus érzék, szem – láb koordináció, testséma).
• Mozgás- és tartás rendellenességek megelőzése, javítása.
• Akarati tulajdonságok fejlesztése (kitartás, kudarctűrés, önfegyelem).
• A pszichikus funkciók fejlesztése közvetett módon (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).
• Finommotoros mozgáskészség megalapozása.

 

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, a mozgásos tevékenységhez szükséges hely, idő, eszköz, módszer biztosítása.
• A gyermekek életkorának és egyéni fejlődésük ütemének megfelelő, szükségleteikhez igazodó mozgásformák és terhelés biztosítása.
• Egészségfejlesztő testmozgás megszervezése a mindennapokban.
• Differenciált mozgásfejlesztő játékok és gyakorlatok összeállítása.
• A mozgásfejlesztés főbb területeinek változatos alkalmazása, a gyermekek életkorát és egyéni fejlettségét figyelembe véve:

• járás és futás gyakorlatok,
• ugrás gyakorlatok,
• dobás gyakorlatok,
• labda gyakorlatok,
• támasz gyakorlatok,
• talajtorna elemei,
• egyensúly gyakorlatok,
• függés gyakorlatok,
• mozgásos játékok.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök

• bordásfal, kenguru labdák, tornaszőnyeg, Body Roll készletek, padok, karikák, tornahenger, labdák, kötelek, babzsákok…..

 

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Képes egyenletes iramban futni.
• Tud ütemtartással járni.
• Képes a gimnasztikai gyakorlatok esztétikus végrehajtására.
• Képes elkapni a labdát, és célba dobni.
• Képes keskeny padon egyensúlyozó járásra.
• Tud helyben labdát pattogtatni.
• Ismeri az irányokat, tud térben tájékozódni.
• Betartja a versenyjátékok szabályait.
• Képes páros, ill. váltott lábbal szökdelni.
• Tud előre guruló átfordulást végezni.
• Ismer néhány mozgásos játékot, és képes társaival irányítás nélkül játszani.

 

5.6. A külső világ tevékeny megismerése

                           

5.6.1. A környezet megismerése

 

Feladatunk, hogy a gyermekek figyelmét minden nevelési területen a környezet felé kell irányítani. A növény- és állatfajok tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az ehhez kapcsolódó személyek, az itt élő emberek megismerése és szeretete vezet el a környezettel való pozitív viszony kialakítására, és oda, hogy a gyermekek később egyértelműen és semmi mással össze nem tévesztett fogalomkánt értsék meg, mi a hazaszeretet és mi a magyarságtudat. Programunk összeállításánál arra törekedtünk, hogy olyan rendszeres tevékenységeink legyenek, melyek a szokások alakítását segítik elő, alkalmakhoz kötődnek, és ezek az élményszerűségét erősítik.

 

Célja

• A természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása.
• Olyan érzelmi alapozottság, érdeklődési kedv felkeltése a világunk iránt, amely kedvező alapja lehet a környezetbarát életmódnak.
• Környezetbarát intézmény megteremtése.

 

Az óvodapedagógus feladatai

• A természeti és társadalmi környezet megismertetése a következő témákban: család, testünk, közlekedés, évszakok, növények, állatok, napszakok.
• A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása, illetve a meglévők mélyítése, rendezése.
• A gyermek spontán érdeklődésére építve, keltse fel kíváncsiságát, megismerési vágyát.
• Ismertesse a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedési formákat, az érzelmi és erkölcs viszonyokat.
• Közvetítse az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományokat.
• Tegye lehetővé, hogy a gyermek maga fedezhesse fel a világot.
• Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyelhessen és tapasztalhasson meg a gyermek.
• A természet, a környezet megszerettetése, a pozitív érzelmi viszony kialakítása.
• Értelmi képességek kialakítása.
• Verbális fejlesztés.
• Komplexitás egyéb esztétikai tevékenységekkel.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Plakátok, locsoló, kerti szerszámok, nagyítók, földgömb, gyermeklexikonok…

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Tisztában van saját és szülei, testvérei adataival: lakáscím, név, foglalkozás.
• A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően sorolja fel.
• Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellegzetességeiket, sorrendjüket.
• Felismeri a napszakokat: reggel, dél, este.
• Ismeri a növény szót, önállóan gyakorolja a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit.
• Az általa ismert állatokat csoportosítja külső jellegzetességeik, hasznuk és élőhelyük szerint.
• Felismeri környezete tárgyait, azokon a színeket.
• Alakul ítélőképessége.

 

5.6.2. A környezet mennyiségi és formai összefüggései

 

Célja

• A világ formai, mennyiségi, téri viszonyainak felfedezése.
• Mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélet alakulása.

 

Az óvodapedagógus feladatai

• A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok – okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.
• Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, valamint a logikus gondolkodás megalapozása.
• A gyermekek érdekes problémahelyzetekkel való aktivizálása a logikus gondolkodásra.
• A matematikai kifejezések tudatos alkalmazásával a gyermekek passzív és aktív szókincsének bővítése.
• A gyermekek belső késztetésének kihasználása a feladatok megoldásánál.
• Biztosítsa, hogy a gyermek saját logikája szerint gondolkodhasson.
• Nyújtson segítséget több variáció megtalálásában.                                                      
• Fejlessze a gyermekek problémafelismerő és megoldó készségét.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök

• Logikai készlet, mérőrúd készlet, számoló figurák, mértani formák, dobókocka, kis tükör, dominó, társasjátékok

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolatait kifejezi.
• Érti és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban használt összehasonlító fogalmakat.
• Képes különböző szempontok szerinti válogatásra.
• Részt tud venni mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben.
• Elő tud állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.
• El tud mesélni tevékenységről, történésekről, képről egyszerű darabszámmal is kapcsolatos történeteket.
• Tárgyakat tud számlálni 10-ig.
• Építései, síkbeli alkotásai során azonosítani tud különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.
• Másolással képes megépíteni a mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat.
• Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni.
• Tapasztalatokat és élményeket szerez a tükörrel való tevékenysége során.
• A térben való tájékozódásban képes megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat és állásokat.
• Érti és követni tudja az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat.

 

5.7. Munka jellegű tevékenységek

 

Célja

Bizonyosságot szereztetni a gyermekkel arról, hogy mit tud, mire képes, mit gyakoroljon, kihez forduljon segítségért, ki az, akivel együttműködni képes. Létrehozni a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás örömét, mely az alkotó életforma része.

 

A munka a személyiség fejlesztés tevékenységi formája és eszköze. A gyermek az önmagára vonatkozó (önkiszolgáló) tevékenységek során eljut a társakért, a csoport érdekében végzett munkáig. A gyermeki munka mozgatórugója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. A pedagógussal kialakult érzelmi kapcsolat ösztönzi őket a munkajellegű tevékenység céltudatos elvégzésére, és játéknak éli meg, még akkor is, ha az konkrét feladatra irányul, és a felnőtt fogalmai szerint munkát végez.

 

Az óvodapedagógus feladatai

• Megfelelő hely, idő, nyugodt légkör biztosítása az egyes tevékenységekhez.
• A gyermek méretéhez igazított eszközök biztosítása.
• Az eszközök használatának bemutatása, gyakoroltatása.
• A munkamozzanatok legcélszerűbb fogásainak, azok sorrendjének megtanítása.
• Differenciált fejlesztés, a munkakészségek és szokások alakítása az életkor és egyéni fejlettség figyelembe vételével.
• Az egyéni fejlettségnek megfelelő ellenőrzés, értékelés, segítségnyújtás.
• Az állandóság, aktivitás, folyamatosság biztosítása.
• Az önállóság fejlesztése.
• Az önbizalom, a kitartás, a felelősségérzet fejlesztése.
• A gyermekek önértékelésének, igényszintjének emelése.
• Az együttműködés formáinak megismertetése.
• A gyermek szociális magatartásának, társas kapcsolatainak fejlesztése.
• A szülők figyelmének felhívása a gyermeki munka szükségességére, a türelem, az érdeklődés, a segítés fontosságára.

 

Feladatok a különböző területeken

 

Önkiszolgáló munka

• A testápolás, öltözködés, étkezés során biztosítsa az életkornak és fejlettségnek megfelelő önállóságot.
• Ismertesse meg a gyermekeket az önkiszolgáláshoz szükséges eszközök használatával.
• Tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére.

 

Közösségért végzett munka

• A naposi - felelősi rendszer fokozatos bevezetése egyéni képességeknek megfelelően.
• A feladatok mozzanatainak sorrendjének bemutatása, gyakoroltatása.

 

Alkalomszerű munkák

• Életkorhoz, a gyerekek erejéhez mért, a csoport fejlettségi szintjének megfelelő munkalehetőségek teremtése. (díszítés, javítás, üzenetek átadása, ünnepi készülődés, teremrendezés)

 

Állat-, és növénygondozás 

• Kert gondozása (locsolás, levélgyűjtés, gereblyézés)
• A természetvédelem fontosságának hangsúlyozása.
• A gyermekek aktivitásának, érdeklődésének kiaknázása.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök:

• kerti gyermekszerszámok (ásó, gereblye, kapa), locsolókanna, seprű, lapát…

 

 

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

• Természetes módon, önállóan látja el az önmagával összefüggő feladatokat. (testápolás, öltözés, étkezés)
• Az alkalomszerűen adódó, egyéni megbízásokat önállóan teljesíti.
• A feladatok végzése során kitartó.
• Szívesen vesz részt a növény-, és állatgondozásban.
• Figyelemmel kíséri a környezetéhez tartozó növényeket és állatokat, a természeti változásokat.
• Segít a környezet rendben tartásában, észreveszi, ha bármely területen segíteni kell, felajánlja segítségét.
• A közösségért végzett tevékenységeket (naposi munka, felelősi munka) szívesen elvállalja.
• A rá bízott munkát felelősséggel, kitartással, megfelelő önbizalommal, önállóan elvégzi.

 

5.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

 

Célja

Folyamatos tapasztalatszerzés biztosításával ismeretek elsajátíttatása, készségek, jártasságok, kompetenciák kialakítása a különféle tevékenységeken keresztül.

 

A gyermekek tevékenységeik során megszámlálhatatlan ismeretre, tapasztalatra, élményre tesznek szert. Éppen ezért a gyakorlati cselekvések egyben tanulást is jelentenek, és mindaz, ami a gyermekkorban egész nap történik, ennek a szervezeti kerete, formája. A tanulás feltétele a gyermek kötetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés, kreativitásának erősítése, a cselekvéses tanulás.

Mivel a gyermek fő tapasztalati forrása a játék, meg kell teremteni a játékba integrált tanulás  feltételeit.

A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik.

 

Az óvodapedagógus feladatai

• Az óvodai nevelés elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.
• Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes ismereteire.
• A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

• Kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat.
• Új élményeket, ismereteket nyújt.
• Az egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve juttatja magasabb szintre a gyermekeket.
• Tekintettel van a családban kialakult kulturális, világnézeti, hagyományokra. Figyelemmel kíséri és elősegíti ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait, egymásra való hatását.
• A családdal való együttnevelés során figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek a gyermekek.
• Az óvodai tanulás során épít a gyermek cselekvő aktivitására.
• Biztosítja a gyermek sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségeit.
• Tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenység feltételrendszerét.
• Saját ismereteit tudatosan bővíti.
• Tudatosan fejleszti a gyermek értelmi képességeit: érzékelés, észlelés figyelem, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, probléma megoldás.
• Az egyéni lemaradásokat tudatosan korrigálja az egyéni fejlesztések során.
• Figyelemmel kíséri a kiemelkedő képességű gyermekeket és biztosítja számukra tehetségük kibontakozását.
• Tudatosan alkalmazza az egyéni bánásmód elvét.
• Alkalmazza a pozitív megerősítést.
• A kötött foglalkozások során figyelembe veszi a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés alapelvét.
• Minden korosztályban lehetőséget biztosít a kötetlenségre, játékosságra.
• Megteremteni a gyermekek számára a rugalmas beiskolázás – fejlettség szerinti iskolakezdés lehetőségeit.

 

Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység.

 

Kiindulási pontjaink

 

Maga a gyermek. Cselekedeteit érzelmei vezérlik, de képes együttműködésre, alkotásra, belsőfegyelem megtartására, ha érdeklődésére, egyéni képességeire alapozunk, ha tiszteljük őt. Az igazi nevelő erő az óvodapedagógus személyisége, aki szeretetteljes, türelmes magatartásával képes a „másság” elfogadására. Ösztönző, segítő, együttműködő, bizalmat keltő, céltudatos programja, a gyermekek képességeit önmagához képest a legmagasabb szintre juttatja. Jó humorérzékkel rendelkezik, képes az önkontrollra, önfejlesztésre. Modell a gyermekek számára. A nyugodt tanulás feltételeinek fontos tényezője: az óvoda.

A jól átgondolt szokásrendszer, a célszerű berendezett csoportszoba, a változatos és folyamatos tevékenységek biztosítása.

Alapelveink közé soroljuk: a gyermekek személyiségének ismeretét, az egészséges alapokra épülő differenciálást, az egyéni képességekhez kötődő fejlesztést, komplex módszerek alkalmazását, integrációt a területek között, a játék és a tanulás állandó kölcsönhatását

 

A gyermekek tevékenységeik során megszámlálhatatlan ismeretre, tapasztalatra, élményre tesznek szert. Éppen ezért a gyakorlati cselekvések egyben tanulást is jelentenek, és mindaz, ami a gyermekkorban egész nap történik, ennek a szervezeti kerete, formája. A tanulás feltétele a gyermek kötetlen tevékenykedése közbeni, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás,felfedezés, kreativitás erősítése.

Mivel a gyermek fő tapasztalati forrása a játék, meg kell teremteni a játékba integrált tanulás feltételeit.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás közben a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik.

 

Az óvodai tanulás specifikumai

 

A gyermekek részére a tanulási folyamat önkéntes, de ez az önkéntesség a tevékenységekben való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb - utóbb el kell érni, hogy a gyermekek a megkezdett feladatot befejezzék, váljék szokássá, hogy nem torpannak meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását. A kezünkben számtalan eszköz van, mellyel elérhető, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt az együttes tevékenységben.

 

Az egyéni képességek figyelembe vétele, valamint a meglévő ismeretekre alapozás elsődleges.

A gyermekek, ha elfáradnak, abbahagyhatják a cselekvéssort, ha tévednek, joguk van módosítani, ha nem tudnak teljesíteni, lejjebb kell lépni a nehézségi fokban. Fontos a differenciált, önmagához mért értékelés. Törekszünk az egészséges önkorrekció kialakítására.

A gyermeki kíváncsiságra építünk, a gyermekek kérdezhetnek, kitalálhatnak, felfedezhetnek, próbálkozhatnak, miközben szinte észrevétlenül képesek lesznek az együttműködésre, toleranciára, az egyeztető - megegyező kompromisszumokra, önérvényesítésre, társakhoz való alkalmazkodásra.

A gyermek cselekvő aktivitása képessé teszi őket arra, hogy önmaguk becsült lehetőségei alapján vállalkozzanak. Növekszik kitartásuk, feladattudatuk, önállóságuk, szándékos figyelmük. Képesek lesznek a kudarcok elismerésére, erőkifejtésre.

Az óvodai tanulás, fejlesztést is jelent. Nem erőszakos tanítást, hanem az egyes gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel, módszerekkel történő támasznyújtást. E fejlesztés lehet korrekciós, illetve prevenciós jellegű.

 

A KORREKCIÓ (viselkedés, teljesítménybeli) lemaradás magasabb szintre való hozatalát jelenti. A korrekcióhoz pontosan ismerni kell a gyermek személyiségét, tudni kell a lemaradás területét.

 

A PREVENCIÓ a felmerülő lehetséges problémák megelőzését szolgálja. Ezt az érzékelés, észlelés, valamint mozgásfejlesztés által végezzük.

 

Óvodában előforduló tanulási, magatartási zavarok lehetnek:

• értelmi képességek zavara,
• diszlexiára utaló jelek,
• hiperaktivitás,
• szorongó viselkedés,
• agresszió,
• szociális éretlenség.

 

Intézményünk közössége a tehetséges gyermekek kibontakoztatására, a magatartási zavarok

csökkentésére, személyre szóló tervet  készít.

 

 Az egyes helyeken történő  vegyes korosztályú csoport kialakítása is hordoz sajátos jegyeket, melyek visszatükröződnek a nevelés - tanulás folyamatában. Az egyébként is jelenlévő jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek itt még feltűnőbbek. Ezért még inkább figyelembe kell vennünk az egyéni jellemzők mérlegelését a differenciált személyiségfejlesztést.

A tevékenykedésben megosztott figyelemmel kell kísérni az iskolába készülő gyermekek magatartását, így szükséges ésszerű korlátokat állítani a gyermekek érdekében. Ezek szolgálják a közös munkát, segítik az eredményességet. A hatékony munka érdekében szilárd szokás rendszert kell kialakítani. Minden szeptemberben szükséges a "státuszok" tudatos átrendezése, a gyermekekben tudatosodjon a többféle követelmény miértje. A felnőtt modellt mutató személyén túl, a csoport "érettebb" magja a tanulásban is húzóerőt jelent.